Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dőrejárás a Csallóközben

2015.05.14

                       Dőrejárás a Csallóközben

              Másfelé karneválnak nevezik, de számunkra a legközelebbi név a busójárás. Legyen a megnevezés akármilyen, a tartalma és fő mondanivalója a farsang vége és vele a télvége  búcsúztatása.

A farsangra az egész világon – ott, ahol ezt a hagyományt még életben tartják – a vidámság, a mulató jókedv a jellemző. A keresztény világban a farsangi mulatozások és bálok után, a nagyböjt kapujában még egy napi búcsúzás, vagy ha úgy tetszik, egy utolsó visszapillantás a vidámság bezáruló kapuján keresztül. Mindenhol maszkok és maskarák, a vagyonokat érő riói és velencei karneváltól kezdve a kopott, egyszerű kis falukig. Mindegyikre, legyen az bárhol, a felvonulás, a jókedv és a vidámság jellemző. Ezt a mi vidékünkön, a Csallóközben dőrejárásnak nevezik. Igaz, ez az elnevezés nem annyira kifinomult, mint a karnevál, de nagyon jellemző. Hol tartanak dőrejárást még ma is? Ott, ahol az eredeti lakosság megmaradt homogén egységben. A maszkok hordozói és a menetben résztvevők jelmeze apáról fiúra szálló tradíció. Egy szándékosan nem meg nevezett falu csallóközi dőrejárását írom le, hogy ne legyen rivalitás. Nem egy bizonyos falu kiemelése a cél, hanem egy népszokás felelevenítése.

Mint minden nyilvános rendezvényt, ezt is biztosítani kell a nem megfelelő viselkedőktől. Erről az egyenruhába öltözött helyi önkéntes tűzoltók gondoskodnak. A dőrejárás fő figurái, a menyasszonynak öltözött férfi karon fogva a vőlegényével haladnak a kettes sorban felvonuló menet élén. A talpalávalóról a cigányzenészek gondoskodnak. Ezzel a díszes menettel a hoppon maradt lányokat gúnyolják ki, akik nem mentek férjhez a hátuk mögött hagyott farsangban. Természetesen nem maradhat el a vőfély és a tiszteletre méltó vendégsereg sem. Ezek a felvonulás fő alakjai. Mögöttük haladnak a felvonuló csoport szedett-vedett tagjai, a borbély, aki minden bámészkodót fából faragott borotvával akar megborotválni, továbbá a láncon vezetett, táncoló barnamedve maszkjába bújtatott legény és a szalmával kitömött gömböc. Van itt fordított álarccal hátrafelé menő alak is. Röviden: a fantáziának nem szabnak határt. Fiatal, kamaszkorú legénykék bugri módra futkosnak körülöttük, a házaknál bekukkantanak a tyúkólba, megdézsmálják a tojásokat és mindent, amit a háziak elfeledtek bezárni. Igazi dőrejárás módjára nagy felfordulást rendeznek. Jaj annak, akit elkapnak az utcán egyedül (többnyire fiatal lányokat)! Azokat megláncolják, és csak váltságdíj fejében nyerik vissza a szabadságukat.

A díszes menet végighalad a falu utcáin. Minden ház lakóit megtisztelik. A lakásokban visszafogottabban viselkednek, de ha mód van rá, a magukkal hozott fakanállal minden tűzhelyen fövő ételt jól megkevernek. A látogatás a tiszteletre méltó dőretársaság megvendégelésével ér véget. Ez megismétlődik a többi háznál is. A kora délelőtt kezdődő dőrejárás jól elhúzódik, egészen addig, amíg be nem járják az egész falut. A vége felé már kicsit ingadozó járással mennek a helyi kocsmába kicsit megpihenni. A kocsmaasztaloknál ér véget a farsangot és a telet búcsúztató vidám felvonulás.

Somorja, 2O15. 2. 6.                                                 Puss Rudolf

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hmb

6tg jn,2016.04.05 17:55

vbvbv