Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Soha nincs későn

Soha nincs későn

          Soha nem késő megtérni, amíg élünk. Azok számára sem, akik eltávolodtak vagy nem is voltak sohasem kapcsolatban a mi Urunk Istenünkkel. Akármilyen okból nem voltak megkeresztelve, vagy ha igen, tovább már nem járultak a többi szentséghez. Vagy nem volt lehetőségük részesülni keresztény nevelésben, vagy olyan környezetben, politikai-ideológiai közegben éltek a múltban, amely a vallásosságot közömbösen kezelte, illetve ellenségesen viszonyult hozzá. De felnőttkorukban egy szép napon, vagy hosszú vajúdás után, rádöbbentek, hogy valami hiányzik az életükből. És ez a valami az Istenbe vetett hit.

E fordulatot sok minden kiválthatja – sorscsapás, egy súlyos betegségből való csodás felépülés és így tovább. A nagy veszélyben kihez is folyamodna az ember! Tanúi ennek azok, akik átéltek már légi vagy más katasztrófát. Napjainkban tanúi vagyunk, hogy felnőttkorban levő hölgyek és urak behozzák azt, amit csecsemőkorukban a hozzátartozóik elmulasztottak. Az ok lehetett bármilyen: nemegyszer előnyt adtak a szocialista névadónak, ami nem is annyira divatos volt, mint inkább előnyös politikailag vagy a karrier szempontjából.

Voltak, akik csendben, titokban vagy egy másik település plébániáján kereszteltették meg a gyermekeiket. Akadtak gyerekek, akik jártak hittanra és templomba, és csak az elsőáldozásra való felkészüléskor derült ki, hogy nincsenek megkeresztelve. Őket még gyermekkorukban megkeresztelték. Azután vannak azok, akik már felnőtt fejjel, saját elhatározásuk által lettek megkeresztelve, és egyúttal az elsőáldozással az oltáriszentséget is magukhoz vették.

Ez történt a somorjai  templomban nagyszombaton, amikor hét felnőtt, öt nő és két férfi a feltámadási szertartás keretében vált az egyház tagjává. Mivel az istentiszteleten részt vett a püspök atya, így a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta számukra. Az egész szertartás nagyon szép volt. Nem részletezem, bizonyosan akadtak, akik ezt megírták. Még azt tenném hozzá, hogy szerintem mindehhez hozzájárultak a nemrég városunkban megtartott missziós napok. Bizonyosan sokan vannak ma is olyanok, kik itt-ott eljárnak templomba, de lehetséges, hogy a közeli rokonok és ismerőseik sem tudják róluk, hogy nincsenek megkeresztelve. Fel kellene őket bátorítani erre a nagy lépésre, ami mind az ő lelkük, mind egész egyházközségünk számára hasznos volna.

Somorja, 2014. 5. 3.                                                     Puss Rudolf                                                             

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.