Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szomorúságoldó visszaemlékezés szeretett espereses urunkra. BarcsekSándor,pápai plelátus,esperesplébános

         Szomorúságoldó visszaemlékezés szeretett                         espereses urunkra. BarcsekSándor,pápai plelátus,esperesplébános.                                                      

    Szeretnék egypár sorral megemlékezni róla mint emberről. Valahányszor nem hivatalosan találkoztunk, mindig el tudtunk csevegni, mint egyenjogú ember az emberrel. Sosem éreztette a pozícióját.

Hadd meséljek el két esetet. Egy borongós téli napon kocsival mentem a síkos úton Somorja felé. Beérve a városba az első útkereszteződés előtt óvatosan lefékeztem. Ekkor hátulról egy kisebb lökést éreztem, és ezzel egy időben egy kis csattanást hallottam. Behúztam a kéziféket, és kipattantam a kocsiból. Akkor láttam, hogy a síkos úton belém csúszott egy másik autó. Annak vezetője szintén kiszállt – nagy meglepetésemre az esperes úr személyében. A váratlan találkozás annyira meglepett, hogy nem is tudom, mit rebegtem (amint később hallottam, a kocsiban ülő ministránsok nagyon jól szórakoztak rajta). De ami a fő, hogy az egyik járműnek sem volt semmi látható sérülése. Mindent felfogtak a lökhárítók, ami arra utalt, hogy a mögöttem jövő kocsi szintén nagyon óvatosan közlekedett, csak épp e kritikus helyen volt csúszós az úttest. Ennek ellenére az esperes úr nagyon színvonalasan viselkedett. Rögtön a kocsin keletkezett kár után érdeklődött, és tudatta velem, hogy ha valami károm keletkezett, teljes terjedelemben megtéríti. A felajánlását elhárítottam, mert nem volt mit javíttatni. Emberi nagyságát mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy legközebbi találkozásunk alkalmával újra rákérdezett a kis koppanás okozta kárra. Megnyugtattam, hogy nem keletkezett észlelhető károm.

A második anekdotát ő maga mesélte el, szintén a kocsijával kapcsolatban. Valamiért a szervizbe vitte a kocsit. Két szerelő szorgoskodott körülötte. Az egyiknek valami nem úgy sikerült, mint akarta, erre mondott egy csúnyát, mire a kollégája rászólt, te, szépen beszélj, mert ez a papnak az autója. Ő, kit nem vettek észre, nem messze állt, ezt mosolyogva vette tudomásul, és később hasonló humorral mesélte.

Többek között ilyen emlékek is fönnmaradtak róla. Tisztelet emlékének.

Somorja,  2015. 4. 9.                                            

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.